Kovács és Nagy meghalnak. Nagy a mennybe, Kovács a pokolba kerül.
Telik-múlik az idő. Nagy baromi jól érzi magát a menyországban.

Fehérruhás lányok legyezik, a legjobb ínyencfalatokat eszi,
miközben gyönyörű zene szól.
Egyszercsak meglátogatja Kovács.
Nagy örömmel mutatja be neki a menyország szépségeit,
de Kovács csak csóválja a fejét.

- Szép, szép, de nem az igazi.

Semmi izgalmas nincs itt, mindenki alszik,
tiszta unalom az egész. Bezzeg a pokol!

Bombázó csajok iszapbirkóznak, a másik helyen sztriptíz,
ráadásul azt a csajt szeded föl amelyiket akarod, vérpezsdítő
zene egész álló nap, pia minden mennyiségben, na ez látod
igazi buli, de te csak maradj itt én megyek vissza.

Nagy elkezdi törni az agyát:
- Végülis igaza van, egy kicsit uncsi ez a mennyország,
megnézem magamnak azt a poklot.

Le is megy, bekopog a kapuján, abban a pillanatban két ördög
közrefogja, beledobják egy üstbe és forró szurkot öntenek rá.

Nagy kétségbeesetten ordít:
- De hát hol vannak a nők, a pia, a buli?

Mire a Sátán:
- Ezt mégis ki mondta neked?

- Hát a Kovács.

- Kovács, Kovács, milyen Kovács? ... Jaaa, a marketinges Kovács!